"Az első héten eladott 500 000 darab után mára az Apple becslései szerint több mint 1 millió iPad talált gazdára a tengeren túlon."

Ekkora számnál már egy ilyen "digitális táblát" érdemes marketingcéljaink megvalósítására is felhasználni (lásd: iPad GAPp) . Én most mégsem ezért akarom fényezni a terméket.

Emlékszel még?

Emlékszel még a képregényolvasás élményére? Az Igazságligára? Fátum doktorra? Thor-ra? Amerika kapitányára? A Csodálatos Pókember kalandjaira és a Fantasztikus 4-esre biztosan. Ahogy Hulkra, Vasemberre és az X-Menre is. Persze nálam bejátszott Batman és Superman egyaránt, de míg az előbb felsoroltak a Marvel univerzum tagjai (Marvel Comics), addig ez utóbbiak a DC Comics agyszüleményei az Igazságligával együtt.

Úgy érzem, nekem ezek a srácok építették a fantáziámat gyermekkoromban, ám a ma fiataljának egy ilyen rajzolt összekapcsolt papírhalmaz (print) már valószínűleg nem akkora élmény. Tény, hogy nem vagyok vele tisztában, hogy van-e még a képregényeknek piaca, de az biztos, hogy nemigen látok kissrácok kezében egyet sem és az újságosok polcain sincs már annyi. Én ezt nagyon sajnálatosnak tartom, bár valószínűleg elfogult vagyok.

Story

A Marvel már 1939-től ontotta a jobbnál jobb képregényeket. Első kiadványuk a Marvel Comics volt (1939. október), melyben másodszor lépett színre Bill Everett mutánsantihőse, Namor herceg, a Torpedó, és első alkalommal Carl Burgos android szuperhőse, a Fáklya. A kiadvány azonnal kasszasikernek bizonyult. A cég első szerkesztője, az író-rajzoló Joe Simon társult a mára már legendaként emlegetett Jack Kirbyvel, hogy megalkossák az egyik első hazafias karakterű szuperhőst, Amerika Kapitányt, aki a Captain America Comics első számában lépett színre 1941 márciusában. A kiadvány elsőprő sikert aratott. Mai napig tartja az eladási példányszámrekordot egy millió eladott példánnyal. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a borítón Amerika Kapitány állcsúcsúon vágja Hitlert.

A háború után a képregények eladási mutatói zuhanni kezdtek és az emberfeletti erővel bíró hősök kora leáldozni látszott. Mint más képregény-kiadók akkoriban, a Timely is – az ötvenes években Atlas Comics néven – követte az akkori trendet, és kiterjesztette kiadványait a mókás állatfigurákra, a western, a horror, a háborús, a krimi, a humor, a romantikus és kémtörténetekre, valamint a középkori kalandokra, változó sikerrel.

Miután a DC Comics az 1950-es évek végén és 1960-as évek elején sikeresen keltett új életre régi szuperhősöket, részben az Igazságliga megteremtésével, a Marvel sem maradhatott le.

A Marvel egyre több szuperhőst, anti-hőst és kiadványt mutatott be a nagyközönségnek, így született meg a Hulk, Pókember, Thor, a Hangya, Vasember, az X-Men, a Fenegyerek és olyan szuperbűnözők mint Fátum Doktor, Magneto,Galactus, a Zöld Manó és dr. Octopus.

A legsikeresebb új sorozat az Amazing Spider-Man lett, melyet Lee és Ditko közösen alkotott. A Marvel még attól sem riadt vissza, hogy kigúnyolja saját és más cégek által alkotott szuperhősöket és történeteket a Not Brand Echh című képregényében.

A Marvel képregényeire jellemzővé vált, hogy nagy hangsúlyt fektettek a karakterek személyiségére. Ez a korábbi szuperhős-képregényekre kevésbé volt jellemző. A Pókember maszkja mögött a fiatal hőst önvád és más „evilági” probléma gyötörte, csakúgy mint bármelyik más kamaszt az ő korában. A tökéletes és makulátlan szuperhősök helyét egyre inkább átvették az emberibb karakterek. Némelyik hős inkább emlékeztetett bűnözőre vagy szörnyre. Idővel, ez a szokatlan megközelítés forradalmasította a képregény-iparágat. Egy időre.

Majd beköszöntött a "digitális bennszülöttek" kora. Őket már nehéz levenni a lábukról egy sima újsággal, őket ez a műfaj nem varázsolja el, őket ez már nem nyűgözi le. 

Képregény 2.0

A Marvel már korábban is próbálkozott a képregények digitális kütyüre vitelével. Az iPhone nem bizonyult jó választásnak. Olvasni kényelmetlen és hát a gyügyürűen megrajzolt story is csak nehezen érvényesül akkora kijelzőn. Így felkészültek és iPad-ra is elkészítették az alkalmazást. 

A Marvel alkalmazásból nem érhető el az összes valaha megjelent képregény, csupán néhány száz epizódot lehet megvásárolni. A füzetek egyenként két dollárba kerülnek, tehát még olcsóbbak is, mint ha papíron szereznénk be őket.

Remélem a Marvel legújabb újítása képes lesz feléleszteni ezt a csodálatos műfajt.

Marvel story forrása: Wikipédia