Ez előző postban örültünk annak, hogy a közösségi médiának van egyfajta megtisztító hatása, mely tetten érhető akkor, amikor egy cég nem pusztán a tényeket közli a reklámjaiban, hanem, - hogy úgy fogalmazzak – egy kicsit mást, vagy kicsit másként kommunikál, mint az joggal elvárható lenne. Értjük? A közösségi média pedig rávilágít az ellenmondásos részekre, amitől a kommunikáció átláthatósága megnövekedett.
A mai postban pedig egy érdekes jelenséggel foglalkozunk, amikor is egy olyan elképzelt cég fejébe bújunk bele, akinek egy olyan termékét szeretnénk a közösségi térben promótálni, melyre azt a szót használnánk: „Semmi extra”. Vagyis egy ún. átlagos, hétköznapi termékről beszélünk, mely nem rendelkezik szabadalommal, sem nem az évek óta várt világmárka legújabb verziója, nem trendszetter, sem pedig a rák ellenszere. Egyszóval a hétköznapi használatban megbecsült „valami” aminek, így vagy úgy, de helye van kereskedelemben, de nem szoktunk úgy felsóhajtani, hogy: „Bárcsak kapnék karácsonyra egy EU raklap zsugorfóliázott kristálycukrot…”
Avagy a hétköznapi termékek a közösségi médiában
Ez a post nem kíván egy „megmondó post” lenni, mely a „mit szabad – és mit nem szabad” kérdésekre válaszol, pusztán néhány érdekességre hívnám fel a figyelmetek. Először is nem hiszem, hogy van „halott” termék vagy brand. Azt gondolom, hogy minden „jószág”, ami piacon életképes ugyanúgy promótálható a közösségi médiában, mint bárhol. Elméletileg. A közösségi térben való kommunikáció a műfajából fakadóan értelem szerűen kicsit más, mint a többi média. Abban az esetben, ha nekünk egy olyan termékünk lenne - vagy olyat kéne a közösségi médiában megjeleníteni – melyre a „hétköznapi” szó a fenti értelemben használható, akkor az alábbiakon érdemes elgondolkodnunk:
- Érdekli az embereket ez a termék? / Pl.: Kétrétegű papír zsebkendő / Igen – Nem - Talán
(Ha az adott termék úgy tűnik, nem hozza lázba a fogyasztókat, akkor sok munka lesz a közösségi térben népszerűvé tenni, még akkor is, ha egyébként egy sikeres, fontos termék)
- Rendelkezünk e érdekes hírekkel / információkkal az adott termékről? / Pl.: Aszpikos sonka / Igen – Nem - Talán
(Ha esetleg nem rendelkezünk érdekes hírekkel a termékkel kapcsolatban - ami meglehetősen gyakori probléma - akkor el kell gondolkodnunk, hogy hogyan fogjuk a figyelem középpontja körül tartani az adott terméket. Ha nincs mit mondanunk a termékről, akkor szokott előállni sok esetben az, hogy minden olyasmit, ami kicsit is kapcsolódik a termékhez kipostolják. Mondok egy példát, hogy senkit se sértsek meg: „Krokodil csipesz”. (Aki nem ismerné, ez egy elektromos érintkező típus.) Ebben az esetben azt szokták tenni, hogy minden olyat, ami egy kicsit is hasonlít a témára, azonnal postolják. Pl.: Krokodilos video, aligátoros video, kajmános video. „Elektromosság” szócikk a Wikipediaról, a vezérigazgató Újévi köszöntője, stb. Házi feladat: Nézzetek meg a Facebookon néhány ilyet. Funny. Elhihetitek.)
- Fontos ez a termék a fogyasztónak? / Pl.: Akármilyen selyemsonka / Igen – Nem - Talán
(Ha a fogyasztónk úgy érezné, hogy a termékünk, ha holnap nem lenne, akkor észre sem venné, akkor készüljünk fel, hogy sokat kell foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy miért kell a fogyasztónak az adott termékkel napi szinten foglalkoznia.)
Satöbbi. Ugye, hogy nem ismeretlenek ezek a kérdések? Nem is kívánnék tovább menni, hiszen jól ismerjük ezeket a felvetéseket. (Ha van olyan díjnyertes kérdéskör, amit mindenképpen megosztanátok velünk, akkor ne habozzatok megküldeni nekünk, hogy okuljunk belőle.) Mint említettem, mindezek azért fontosak, hogy lássuk, hogy a social media-nak van még egy – szerintem – respektálható mellékterméke. Segít szembenézni a termékünkkel.
Bármit a közösségeknek! Hurrá! Há’ LOL…
A feladat meghatározásakor, a brief megírásakor előfordulhat, hogy kiderül, az adott termék, brand, ügy, téma stb. bizony nem hordoz magába olyan értékeket, hogy a közösségek számára fontosak legyenek. Sőt, adott esetben kiderülhet, ezek általánosságban sem túl értékes „valamik”. Legrosszabb esetben akkor bukkan fel ez a tapasztalatunk, miután két hónapja sikertelenül próbáljuk meg a közösségi médiában elhelyezni termékünket. Jó jó; tudom mindig van az a pénz…
Szembenézés a termékkel
A közösségi kommunikáció segít nekünk abban, hogy „kívülről” szemléljük a termékünket, és hogy szembenézzünk annak tulajdonságaival, akár gyengeségeivel. A hozzászólások – bármilyenek is – segítenek nekünk ebben, bár jobb ezt a szembenézést azelőtt megtennünk, mielőtt postolási vágyat ébresztenénk fogyasztóinkban. Mert akkor jöhet a feketeleves, aztán meg a jéghegy… Kerüljük el. Jobb úgy.
Folyt. köv.
Üdvözlettel:
[Follow me on Twitter]
